Az előzetes terveknek megfelelően ma magyar idő szerint 12:30-kor leszállt a Rosetta keringő egysége is az üstökösmag felszínére. Ezzel véget ért a naprendszerkutatás történetében egyedülálló Rosetta-program. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta programjának eddig a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös (röv. 67P) magja körül keringő egysége az előzetes terveknek megfelelően 2016. szeptember 30-án, magyar idő szerint fedélzeti időben 12:30-kor elérte az üstökösmag felszínét, de a rádiójelek mintegy 40 perccel később érkeztek meg a Földre. Ezzel már két űreszköz is pihen egy üstökösmag felszínén: a Philae leszállóegység, amely 2014. november 12-én érte el a tudomány és a Naprendszer kutatása történetében először egy üstökösmag felszínét – bár kalandos, de sima leszállás után, illetve most a Rosetta főszonda is a kis égitest felszínén landolt. A Rosetta űrszonda 2014. augusztus 6-a óta, tehát már több mint két éve végzett folyamatosan megfigyeléseket a 67P üstökös magjának közvetlen közelében, aminek eredményeképpen rendkívül gazdag és egyedülálló mérési adatokat gyűjtött. Tekintettel az igen sikeres programra és a világűr zord környezete ellenére az üstökös közelében kiválóan működő műszerek és berendezések jó állapotára, a Rosetta programot az eredetileg tervezett 2015. decemberi befejezéséhez képest most szeptember 30-ig meghosszabbították és a program befejezéseként a szondát a 67P üstökös mag felszínének Ma’at elnevezésű viszonylag sima területére vezérlik, ahol megpihenhet és nyugalomra talál. A Rosetta űrprogram ezzel véget ért, de a misszió során begyűjtött tudományos és technikai adatok feldolgozása még hosszú ideig folytatódik majd. A Philae tíz leszálló műszere, a keringő egység tizenegy tudományos műszere tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakemberek a következőkkel járultak hozzá:
KFKI RMKI (MTA Wigner FK) és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének (CDMS) fejlesztése,
KFKI RMKI (MTA Wigner FK): öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer (RPC) fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere,
KFKI AEKI (MTA EK): a Philae leszállóegység két tudományos műszerének tervezése és elkészítése (SESAME-DIM pordetektor és ROMAP-SPM plazmadetektor),
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer (PSS) tervezése.
forrás: Európai Űrügynökség
