A nanocsöveket más anyagokkal vegyítő technológia annak köszönheti terjedését, hogy az így nyert kompozitok pillekönnyűek, egyúttal rendkívül erősek. A polimerekhez vegyített szén-nanocsövekből álló kompozitokat az iparban már jó ideje alkalmazzák. Az ilyen technológiák fejlesztése során folyamatosan új nanocsövek készítésére alkalmas alapanyagokat „fedeznek” fel. Ilyen anyag az iparban már régóta használt bór-nitrid. Akárcsak a szénből, a bór-nitridből is lehetséges egyetlen atom vastagságú lapokat, majd azokat föltekerve mikronméretű csövecskéket készíteni. Önmagukban a bór-nitrid csövecskék leheletnyivel gyengébbek a szén csövecskéknél, ám kompozitban megmutatkozik az erejük: a szénatomoknál sokkal erősebben kötődnek a polimermolekulákhoz. A különlegesen erős kapcsolódás nyitja az elektronokban van. A szén nanocső egyforma atomokból áll, minden szénatomban azonos számú pozitív proton és negatív elektron van, ettől a nanocső töltése semleges. Bór-nitrid esetén azonban a nitrogénatomban kettővel több proton van, mint a bóratomban, ezért több elektront képes lekötni, ennek köszönhető a bór-nitrid és a polimer erősebb kapcsolódása. A bór-nitrid nanocsövek szakítószilárdsága 75-ször nagyobb az acélénál (ez az érték kb. 35%-al nagyobb mint a szén-nanocsövek esetében), ugyanakkor sűrűsége csak hatoda a fémnek. Az új anyag egyetlen hátránya az ára: míg a szén nanocső grammja 10-20 dollár, addig a bór-nitridé 1000 dollár. A kutatók azonban bizakodók ezzel kapcsolatban, hiszen felfedezése idején a szén nanocsőnek is hasonlóan magas volt az ára.
forrás: NASA, Origo.hu
