A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station), a továbbiakban ISS a világ egyik legnagyobb méretű űreszköze. Bár az állomás lassan 20 éve, 1998 óta van Föld körüli pályán, de sokan a mai napig viszonylag kevesleg tudnak róla, pedig az állomás az emberi csúcstechnika egyik legnagyobb vívmánya. Több részes cikksorozatunkban igyekszünk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat az ISS-ről, illetve építésének mikéntjét. Az előző részek az alábbi linkeken érhetők el: I. rész, II. rész, III. rész.
2009 márciusában az STS–119 repülésen szerelték fel az S6 rácselemet az űrállomás utolsó napelemmoduljával. Júliusban az STS–127 a külső kísérleti platform felszerelésével fejezte be a japán Kibo egység kiépítését. Augusztusban az STS–128 utánpótlást és kutatóeszközöket szállított. Szeptemberben az űrállomás robotkarjával sikeresen csatlakoztatták az első HTV teherűrhajót. Novemberben Szojuz űrhajó hordozórakétával indították a Poiszk kutató és zsilipmodult, amely a Zvezda modulhoz kapcsolódott.
2011 nyarától, az utolsó amerikai űrrepülőgépes küldetést követően az űrállomásra történő személyzetszállítást kizárólag Szojuz űrhajókra bízták. Alig egy hónappal később egy Progressz teherűrhajó az emberes űrhajók indítására is használt Szojuz rakéta hibája miatt megsemmisült. A hiba okainak kiderítéséig szüneteltetni kellett űrhajósok indítását. Fennállt a veszélye, hogy a tervezett indítási rend változtatása miatt a Nemzetközi Űrállomás egy időre személyzet nélkül marad.
2011-ig az űrállomás személyzete számára az utánpótlás szállítást nagyrészt az amerikai STS és az orosz Progressz küldetések keretében végezték. Miután az űrrepülőgépes programot megszüntették, leginkább az orosz félre támaszkodott az űrállomás személyzete, egy-két japán HTV és európai ATV utánpótlás küldetés kivételével.
2012 májusában érkezett meg az űrállomáshoz az első kereskedelmi űrhajó, a SpaceX Dragon, ami fontos utánpótlás szállított. Ezt követően rendszeres küldetés sorozatban érkeznek a kereskedelmi teherűrhajók a Nemzetközi Űrállomáshoz. 2013 szeptemberében dokkolt a második kereskedelmi cég első küldetésében, az Orbital Cygnus teherűrhajója. 2014 októberéig zökkenő mentesen haladtak a utánpótlás-szállító küldetések, ekkor azonban Orb-3 sikertelen indítása megtörte a sikerességet. 2015-ben két további, egymást követő küldetés is sikertelenül végződött: Progressz M–27M és a SpaceX CRS-7.
2015 júniusában a CRS-7 küldetés keretében indították az IDA-1 dokkoló adaptert, ami Falcon 9 rakéta hibája miatt repülés közben megsemmisült.
2015 szeptemberéig az űrállomáshoz 33 alkalommal kapcsolódott űrrepülő, továbbá 44 Szojuz űrhajó, 62 Progressz teherűrhajó, 5 ATV teherűrhajó, 5 HTV teherűrhajó, 7 Dragon teherűrhajó és 3 Cygnus teherűrhajó.
Cikksorozatunk utolsó részében az űrállomás működéséről fogunk írni. Folytatása következik…