Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. A NASA Exoplanet Archive szerint 3559 exobolygót ismerünk (2017. február 3-i adat), de ez a szám a heti közlések alapján folyamatosan növekszik.
Az ilyen égitestek közvetlen megfigyelése nagyon nehéz (mivel a csillag fényereje elnyomja a megfigyelt exobolygóét), ezért eddig mindössze néhány esetben lehetett az anyacsillag körül keringő bolygót lefényképezni. Emiatt az ilyen rendszerek felfedezésére elsősorban indirekt módszerek léteznek.
Az ESA által 2018-ban indítandó CHEOPS műholdjával ismert exobolygókkal rendelkező, közeli csillagokat vizsgálnak majd, valamint a bolygókat fogják kategorizálni. Az exobolygó-vizsgáló műhold tervezett napszinkron pályája 800 km-re húzódik majd a Föld felszínétől. Olyan közeli, fényes csillagokat vizsgál majd, amelyek körül már ismerünk bolygókat, célja újabb bolygókísérők felfedezése lesz, egészen a Földével összevethető méretűeket tud észlelni majd. A CHEOPS a tranzit módszert fogja alkalmazni, tehát a bolygóknak a csillaguk előtti periodikus átvonulásakor keltett apró fényességcsökkenéseket keresi.
A CHEOPS műholdnak magyar vonatkozása is van, ugyanis a műhold két hővezető radiátorát a miskolci Admatis Kft. fejlesztette és gyártotta le.
forrás: ESA, Admatis
