Október 20-án, szombat hajnalban indult útjára a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel pénteken. A közlemény szerint az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA támaszpontról magyar idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor.
A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve, 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz. A szükséges hajtóanyag mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök kilenc gravitációs hintamanővert is beleiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának. A manőverek a BepiColombo esetében előbb a Föld, majd kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal pedig – a Merkúr saját gravitációs terét használják ki. A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel.
Az űrszonda segítségével a kutatók választ keresnek arra, hogyan nézhetett ki a szoláris felhő a Naprendszer kialakulása előtt, milyen volt az összetétele, és hogy milyen folyamat eredményeként alakult ki a bolygórendszerünk. Szeretnék tisztázni azt is, hogy miért magasabb a Merkúr sűrűsége, mint a többi kőzetbolygóé, milyen arányban szilárd vagy folyékony a Merkúr magja, és hogy tektonikusan aktív-e a bolygó. Keresik a választ arra is, hogy a sarki árnyékos kráterek vizet tartalmaznak-e vagy ként, valamint hogy pontosan milyen kölcsönhatás van a napszél és a bolygó mágneses tere között.
A magyar kutatók egyrészt a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben vesznek részt, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is az SGF Kft. bevonásával.