Kína 2025-ben már héliumot bányászna a Holdon, míg a NASA az aszteroidákra koncentrál. Elkezdődött a versenyfutás az űrbeli javakért. A Földön kívüli bányászatra vonatkozó előírások azonban igen ritkák, és ha vannak is, akkor is félreértelmezhetők vagy nem is érvényesek.
1967-ben a Világűr Szerződés lehetővé tette a holdi víz és egyéb anyagok kitermelését. Csak az nem világos, kinek szabad bányászni a Holdon és kinek nem. Az 1979-es Hold Szerződés volt hivatott szabályozni, miként nyerhetők ki a holdi források, ugyan a papírt nem minden jelenleg űrkutatással foglalkozó ország ratifikálta, fogadta el. Így az nem is érvényes. Akkoriban, mivel csak egy maréknyi ember volt képes eljutni égi kísérőnkre, nem igazán foglalkoztak a holdi bányászat kérdésével, így a döntések elodázódtak. A Holddal kapcsolatos szabályok kidolgozására azért lenne szükség, hogy a jövőben a Holdra küldött robotoknak, gépeknek lehetőségük legyen jogilag tisztán hasznosítani égi kísérőnk “energiaforrásait”. Mindenesetre egyelőre a Holdra azok a szabályok vonatkoznak, mint a határokon túli nyílt óceánra. A nyílt területeken mindenki annyi halat halászhat, amennyit csak tud.
A Hold még mindentől független terület. A jövőben a Hold-bázisok megalapításával és az űrverseny erősödésével változhat a helyzet. Míg a magáncégek elsősorban a ritkafémek iránt érdeklődnek, az űrnagyhatalmak a jövő energiaforrásáért, a hélium-3-ért vetélkednek. A hélium-3, a hélium izotópja, amelyet a magfúziónál lehet hasznosítani, de nukleáris üzemanyagként is jól alkalmazható, mivel úgy szabadít fel óriási mennyiségű energiát, hogy közben nem keletkezik radioaktív hulladék. A Földön mindösszesen 15 tonna található ebből az anyagból, de a Holdon a becslések szerint akár öt millió tonna is kitermelhető. Száz tonna hélium-3 pedig elegendő lenne a Föld teljes éves energiaszükségeltének fedezésére.
Míg a kínaiak a Holdat vették célba, addig az Amerikai Űrkutatási Hivatal 2021-ben kezdené el az első aszteroida felszíni bányászatát. A tervek szerint a NASA egy 500 tonnás Föld-közeli aszteroidát fogna be, és állítana Hold körüli pályára. Az aszteroida kísérleti bányászatát a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai végezhetnék el.
A NASA mellett a magáncégek a legfelkészültebbek az aszteroidákon történő kitermelésre. A Földhöz képest a ritkafémek több száz vagy ezerszeres koncentrációban vannak jelen a kisbolygókon. Ezen anyagok ára az aranyéval vetekszik. Egy közepes méretű aszteroida felszínének lebányászásával legalább 6 milliárd dollár értékű platina lenne kitermelhető. Ebben lát fantáziát a SpaceAdventures nevű cég is, amely nem ma kezdte az űripart. Több űrturistát is eljuttatott már a nemzetközi űrállomásra. Bár az aszteroida bányászat illúziónak tűnhet, a tervek mögé olyan milliárdosok álltak be, mint a Google két alapítója, Ross Perot egykori amerikai elnökjelölt vagy a magyar származású Charles Simonyi.