A Boeing nyerte a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) pályázatát a hivatal kísérleti űrhajójának megépítésére. A cég a projekt kiérdemléséhez a Northrop Grummannel és a Masten Space Systemsszel szállt ringbe.
1958. október 1-jén úgy alakult meg a NASA, hogy Eisenhower elnök az összes űrrepüléssel kapcsolatos erőforrást (kész terveket, szakembereket, pénzügyi erőforrásokat) elvett azoktól a szervezetektől, amelyek addig foglalkoztak a témával és integrálta őket egyetlen szervezetbe. Tette ezt azért, hogy az USA legyőzze a Szovjetuniót a hidegháborúban. És az idők folyamán a világűr – kis kivételekkel – a NASA felségterülete maradt (a katonai kísérletek békésen megfértek a Gemini, Apollo-Skylab, vagy Space Shuttle platformokon a tudományos felfedezések mellett), legfeljebb a szigorúan titkos katonai műholdak felbocsátása és üzemeltetése történt a NASA-n kívül.
Mostanában azonban úgy tűnik, a Pentagon egész pályás letámadásban van a katonai jellegű űrprogramok területén, és nem kérnek a SpaceX, vagy más magánbeszállítók fejlesztéseiből. Az amerikai Hadügyminisztériumnak dolgozó DARPA ügynökség futószalagon szállítja a tanulmányokat a katonai űralkalmazásokról. Legutóbb két ilyen programot jelentettek be.
Az XS-1, vagy más néven Experimental Spaceplane (kísérleti űrrepülőgép) a nemrégiben sikerrel kipróbált X-37-hez hasonlóan egy újabb űrrepülőgép klón, amely azonban mégsem emberek szállítására, hanem műholdak felbocsátására lenne alkalmas, mint afféle többször felhasználható indítóeszköz. Míg az e pillanatban is fenn keringő X-37 később emberek szállítására specializált, orbitális repülésre is alkalmas eszköz, mely legutóbb egy Atlas-5 rakétán jutott Föld körüli pályára, addig az XS-1 saját hajtóművével, repülőgépként, egy normál kifutópályáról startolhat, hogy aztán hiperszonikus sebességre gyorsítson, hátán egy felbocsátandó műholddal, amely aztán a szuborbitális repülés csúcspontján leválva az XS-1-ről, egy vagy több további gyorsítófokozattal állhat keringésbe.
Az XS-1, elvégezvén a fő feladatát, végül visszatér és repülőgép módjára leszáll egy tetszőleges kifutópályára. A rendszert 3–5 ezer font (kb. 1400–2300 kg) közötti tömegű űreszközök pályára állítására kell alkalmassá tenni. A tervek között évi tíz felszállás és kereskedelmi hasznosítás is szerepel (mintha csak egy hetvenes évekbeli brosúrát olvasnánk a Space Shuttle-ről…). Az elképzelés viszont zöld utat kapott a Pentagonnál, a tervezési szerződést májusban fogják aláírni, és az első tesztrepülésre ambiciózusan a 2017-et tűzték ki.
forrás: Űrvilág
