„Egyenlő munkáért egyenlő bért!” – adta ki a jelszót az Európai Bizottság, azt javasolva, hogy a kiküldetésben dolgozó külföldiek a jövőben a helyiekkel azonos javadalmazásban részesüljenek. Ezzel kiszorulnának a nyugati piacokról azok a kelet-európai vállalkozások, amelyek épp az olcsóságuk miatt jutnak megrendelésekhez. A belga vagy német építőipari munkások, fuvarozók órabére négyszer- ötször magasabb, mint a magyar kollégáiké. Nem csoda, ha a magyarországi vállalkozások sikerrel pályáznak külföldi megrendelésekre. Az olcsóbb munkaerő versenyelőnyt jelent. Ezt az egyenlőtlenséget számolná fel az Európai Bizottság, előírva, hogy a legföljebb két évre egy másik EU-tagállamba kiküldött, de a hazai munkaadójuk által fizetett munkavállalóknak ugyanakkora bért kell kapniuk, mint a fogadó országban dolgozó kollégáiknak.
A jelenlegi szabályok szerint a munkáltató a munkavégzés országában érvényes minimálbért köteles kifizetni az ideiglenesen ott dolgozó alkalmazottainak. A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítási kísérlete a következő hónapok, esetleg évek nagy csatája lesz Kelet és Nyugat között – vélik a téma brüsszeli ismerői, hiszen a 2004 óta csatlakozott tagállamok szinte egységesen elutasítják a javaslatot. Támogatják viszont a munkaerőpiacukat védeni igyekvő nyugat-európai országok, elsősorban Franciaország, Németország és a Benelux államok. A belga és a francia építőipai szervezetek szerint 2011 és 2014 között 15-20 ezer ember veszítette el a munkáját az iparágban a szerintük tisztességtelen verseny miatt. „A nyugat-európai bankok, a Tesco, az Auchan a tőkeerejükkel, a szakértelmükkel taroltak nálunk, a mi versenyelőnyünk, hogy olcsóbban dolgozunk” – ismertette a másik oldal érveit egy kelet-európai tagállam diplomatája. Ha egy belgiumi munkát elnyert kelet-európai építőipari vállalkozástól megkövetelnék, hogy belga munkabért fizessen az alkalmazottainak, akkor egyszerűen kiszorulna az ottani piacról. A szállítmányozás munkaadói és munkavállalói szervezeti egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogyha a németországi színvonalra kéne emelni a fizetést, akkor egyszerűen „megszűnne a munkájuk”.
Az előterjesztő Marianne Thyssen foglalkoztatási biztos szerint a kiküldetés jelenlegi rendszere nem felel meg a méltányosság követelményének. Szerinte az EU-nak nem lehet más célja, mint a felzárkóztatás. „A versenyképesség többet jelent, mint alacsony árakat. A kelet-európaiak előnye, hogy keményen dolgozó, vállalkozó szellemű emberek” – fejtegette a minap kelet-európai újságírók előtt. Az európai vállalkozásokat tömörítő szervezet, a BusinessEurope viszont úgy véli, hogy a bérek kiegyenlítése a kiküldöttek és hazaiak között éppenséggel akadályozná a fejletlenebb országok felzárkózását. Az Európai Bizottság márciusi javaslatáról először az Európai Parlament ad véleményt, majd a tagállamok illetékes miniszterei. Kósa Ádám, az EP szociális bizottságának néppárti tagja szerint a képviselő-testület leghamarabb az év végén készülhet el az álláspontjával. A kiküldött munkavállalók aránya egyébként elenyésző az EU-ban foglalkoztatottak számához képest: 1,9 millió ember, a dolgozók mindössze 0,7 százaléka.
forrás: Népszabadság Online
