Számos tudós dolgozik világszerte egy olyan új anyag előállításán és alkalmazásán, amely egyszerre rugalmas, nyúlékony, jóval erősebb az acélnál, és csak egyetlen atom vastagságú. Ha sikerrel járnak, a grafén olyan forradalmi változásokat hozhat életünkbe, mint annak idején a műanyag vagy akár a vas. A grafént nemrégiben, 2004-ben fedezték fel, az anyagot izoláló kutatók, Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak találmányukért. A nanotechnológiai alapanyag világszerte a tudósok, vállalkozók és modern technológiákat alkalmazó vállalatok figyelmének központjában áll különleges tulajdonságainak köszönhetően. A grafén tulajdonképpen egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg. A becslések szerint 3 millió grafénréteg adna ki 1 milliméter vastagságot. Nyúlékony, rugalmas, ugyanakkor nagyon kemény, és jóval erősebb az acélnál. Jó elektromos vezető, olvadáspontja meghaladja a 3000 °C-ot. A gyártóiparok jelenleg olyan különleges anyagokkal dolgoznak, mint a titánötvözetek, az egykristályos és a szénszálas anyagok. A kutatók folyamatosan keresik a megoldást az ezek által biztosított hőállóság, rugalmasság és egyéb jellemzők javítására. Ha a grafén beváltja a hozzá fűzött reményeket, az nagy előrelépést jelent majd ezeknél a kutatásoknál is. Megnyithatja az utat a jóval könnyebb, vékonyabb és erősebb konstrukciók előtt, és a tervek szerint a szuperkönnyű repülőgépektől kezdve a sótalanító üzemeken át a hipergyors számítógépekig bármi előállítására alkalmas lesz. Az anyag előállítása jelenleg nagyon drága, ezért csak kutatási célokra gyártják, és grafénból készült termék még nem található a piacon. A kutatásokra azonban világszerte óriási összegeket költenek a vállalatok és a kormányok.
forrás: Sandvik Coromant
