A szabályozott nukleáris fúzió elérése az energiakutatás Szent Grálja. A mai atomerőművek az atommagok hasadásakor felszabaduló energiát hasznosítják. Ez az eljárás még így is környezetkímélőbb, mint a szénerőművekben kitermelni ugyanazt a mennyiségű energiát, azonban az energiafelszabadítás káros sugárzással jár. Ezzel szemben az atommagok összeolvadása (magfúzió) „tiszta” energiának számít, ugyanis semmilyen káros hatás és sugárzás nem keletkezik. Ha sikerül hidrogéngázból stabil állapotú plazmafelhőt létrehozni, az a Nap energiájával látna el bennünket. A fúzió beindítása azonban sokkal nehezebb feladat mint az atomok felhasítása.
A fúziós energia létrehozásában nagy előrelépés történt. Február elején egy német tudóscsoport Wendelstein 7-X magfúziós gépe 80 millió celsius-fokra hevítette a hidrogéngázt, és egy töredékmásodpercre sikerült plazmaállapotú hidrogént előállítani. Nem sokkal ezután kínai kutatók az Experimental Advanced Superconducting Tokamak (EAST) nevű fejlesztési program során szintén létrehoztak egy plazmafelhőt, ami „csak” 50 millió celsius-fokra hevült, azonban 102 másodpercen át stabil maradt. A tokamak gépek olyan berendezések, amelyek egy tórusz alakú elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képesek a magas hőmérsékletű plazma tárolására. A tokamak szó az orosz токамак latin átirata, amely a тороидальная камера с магнитными катушками (toroidalnaja kamera sz magnyitnimi katuskami) kifejezésből származik (magyarul: tóruszkamra mágneses tekercsekkel). A kutatók szerint a reakcióhoz szükséges ideális hőmérséklet százmillió celsius-fok.
forrás: Popular Science
